Farsangi hagyományok - A féktelen mulatozás időszaka

A hagyomány szerint farsangi időszak vízkereszt, azaz január 6. és hamvazószerda, azaz a nagyböjt első napja közé esik. Ehhez az ünnephez számtalan népi hagyomány kapcsolódik, a tél elűzésén túl, régen úgy tartották, hogy ilyenkor fel lehetett rúgni és ki lehetett gúnyolni a szabályokat. A farsang tehát egy igazi ereszd el a hajam időszak, ami a párválasztás mellett, a féktelen mulatozásról és a közösségek által közösen átélt, örömteli szórakozásról szól. 

„Farsang farka”, a háromnapos mulatozás hagyománya

Az igazi farsangi időszaknak az ünnep záró napjait tartják, azaz farsangvasárnapot, farsanghétfőt és húshagyókeddet – ez a hármas alkotja a farsangot, míg a megelőző időszak a lelki ráhangolódással telt a régi időkben, ma pedig leginkább az óvodákban tartják még ezt a hagyományt. A záró három napot „farsang farkának” is nevezik. „Felkötjük a farsang farkát” – talán még ma is vannak olyan kis települések, falvak, ahol az idősebb generáció tagjai emlékeznek még erre a mondatra. Ilyenkor az emberek meglátogatták rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket és együtt szórakoztak. 

Régi Balaton-felvidéki hagyomány szerint, farsanghétfőn tartották az „asszonyfarsangot”, amikor a lányok, asszonyok férfiruhába öltözve, férfi módra mulattak egész nap. 

Enni kifulladásig

Jöjjön a mi egyik kedvenc hagyományunk farsang kapcsán, aminek örömében szerintem többen is osztoztok majd velünk, ha rájöttök, hogy a farsanghoz köthető! A népi kalendárium szerint a hamvazószerda utáni csütörtök különleges napnak számított, hisz ilyenkor az emberek felfüggesztették a böjtöt és megettek minden megmaradt farsangi ételt. Ezt nevezték torkos vagy tobzódó csütörtöknek, ami ma is ismerős lehet. Pár éve ez a hagyomány újjá éledt a magyar gasztronómiai életben és szinte minden étterem, kivétel nélkül február 17-én Torkos Csütörtök napján jelentős kedvezményekkel várja a vendégeit. 

Ilyenkor jöhet a büntetlen „zabálás”, majd utána a jól megérdemelt kajakómás pihegés a ZigZag Family-n vagy a ZigZag Club Large-on.

De ha már gasztronómia, akkor nem mehetünk el egy másik hagyomány mellett, amely január 22-éhez, Vince napjához kötődik. „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a régi borászok körében oly’ népszerű közmondás. Merthogy ezen a napon a szőlőtermelők árgus szemekkel pásztázzák az égboltot a népszokás szerint. Ha szép, napos az idő, akkor jó minőségű lesz az az évi szüret, ha viszont ködös és borús az időjárás, akkor rossz bortermés várható a megfigyelések szerint. A drávaszögi falvakban ilyenkor úgynevezett vincevesszőt metszettek a szőlészetekben. A kis vesszőt a meleg szobában vízbe állították és figyelték, mennyire hajt ki, ezzel meg tudták jósolni a következő év termését is. Ez a hagyomány szintén visszaköszönni látszik egyes népszerű borvidékeken, így Siklós és Villány környékén, ahol a farsangi időszaknak része a Vince-napi pincelátogatás. A kopácsi gazdák viszont másra esküdtek, szerintük ilyenkor jó sok bort kellett inni, hogy bőséges legyen az az évi termés. Ha nem is a legegészségtudatosabb hagyomány, azért biztos jókedvűen telt a napjuk. 

Farsangi fánk, pánkó, siska

Maradva a gasztro-vonalon – és végülis a féktelen mulatozás része az evés, ivás, így nem meglepő, hogy egy újabb étellel kapcsolatos hagyomány köthető még ehhez az időszakhoz, mégpedig a farsangi fánk. A régi bölcsek szerint, minél többet eszünk a farsangi fánkból, annál több lesz a termés. Ezt pedig nagyon komolyan kell venni, így a Torkos Csütörtök lefojtásaképp mindenképp jöhetnek a fánkok, a pánkók, siskák vagy pampuskák, attól függően melyik tájegységen tartózkodunk épp. Ez a töltött-vagy töltetlen, porcukros vagy lekváros édesség pedig hívja magával ismét a jól megérdemelt pihenést akár egy kényelmes ZigZag Club Large babzsákfotelben.

Amennyiben szétnéznél, hogy melyik ZigZag babzsákfotelben regenerálódnál szívesen a farsangi időszak után, kattints IDE és válogass termékeink közül!