Madarak a kertben - télen

A hideg-nyirkos időben nem nehéz megfázni, s legjobb ilyenkor néhány napot ágyban – de legalábbis pihenéssel – tölteni. Előfordulhat, hogy éppen egy ilyen kényszerpihenőnek köszönhetően lesz lehetőséged rácsodálkozni a tél legkedvesebb látványára, az eleséget kereső madarakra.

A hideg-nyirkos időben nem nehéz megfázni, s legjobb ilyenkor néhány napot ágyban – de legalábbis pihenéssel – tölteni. Az egyik legérdekesebb dolog ezekben a kényszerpihenőkben, hogy ilyenkor új arcát ismerheted meg az otthonodnak. Megfigyelheted, mi szokott történni abban a napszakban, amikor rendes körülmények között munkában vagy. Lehetséges, hogy a csendesnek hitt környékeden ilyenkor egyetlen parkolóhelyet sem találni? Vagy épp ellenkezőleg, az utcák, amelyeken mindig óriási a forgalom, most egészen kihaltak?

Az is előfordulhat, hogy most lesz csak lehetőséged rácsodálkozni a tél legkedvesebb látványára, az eleséget kereső madarakra. A hideg miatt közelebb jönnek az ember által lakott területekhez, bemerészkednek a városokba, s hogy lehullottak a levelek, könnyebben észrevehetjük őket, amint egyik ágról a másikra rebbennek.

Ha szeretnéd etetni a madarakat, ezt nem csak saját kertedben teheted meg – a közterületek fáira is kihelyezhetsz (lehetőség szerint természetes anyagból készült) madáretetőt. Enyhébb napokon kevesebb eleséget tegyél bele, de soha ne hagyd üresen. Ha találsz neki egy jó helyet, lapos edényben vizet is készíts ki a madaraknak – pici cukrot szórj a vízbe, és ha eszedbe jut, naponta legalább egyszer nézz rá, nem fagyott-e be.
Azt mondják, madarat etetni az egyik legszebb emberi cselekedet, hiszen teljesen önzetlen – én azt mondom, cserébe azért mégiscsak adnak valamit ezek az apró tollas jószágok: hagyják magukat megfigyelni!

Vannak azok a madarak, amelyeket még egy ovis is felismer: veréb, cinke (általában széncinke, ritkább a kékcinke), harkály (fakopáncs), egy-egy vörösbegy vagy feketerigó.
Az utóbbi években egyre gyakoribb látvány, de a nevét talán kevesebben ismerik a tengelicnek, a meggyvágónak, a csonttollúnak, vagy a barázdabillegetőnek.

Tengelic
 (Készítette: David Friel - originally posted to Flickr as Gold Finch, CC BY 2.0)

Meggyvágó
(Készítette: Marek Szczepanek - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0)

Csonttollú
(Készítette: Algirdas - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0)

Barázdabillegető
(Készítette: Pellinger Attila a(z) magyar Wikipédia-ról - Áthozva a hu.wikipedia projektből a Commonsba., 2008. július 30. (eredeti feltöltésének dátuma), CC BY 3.0)

Ugye, hogy ismerősek? 
Ha egyszer meglátod őket az etetődön, biztos lehetsz benne, hogy másnap ugyanabban az időben újra jelentkeznek majd. S itt kezdődik csak az igazi mulatság: ha már tudod, mikorra várhatóak, legközelebb beélesített fényképezőgéppel várhatod őket. 

Érdemes a fényképezőgépedet (vagy távcsövedet) az ablak közelébe helyezni – leverésbiztos helye lesz egy-egy babzsákpárnán. Ezek a párnák felveszik a rájuk helyezett tárgyak formáját, így nem tudnak róluk lecsúszni – szemben azzal, ha csak simán az asztalra-ablakpárkányra tetted volna őket. A puha párna nem fogja megkarcolni a gépedet, és ha “helyzet van”, csak felkapod, és már kattinthatsz is! Vagy épp ellenkezőleg, nem kapod fel, hanem állványnak használod a párnát… Ugye, hogy kell egy ilyen? :)

Akár egyedi méretben is elkészítjük neked!